Első szavak - amikor nem indul a beszéd

A korai fejlesztésre érkező gyerekeknél gyakori panasz a beszéd késése. Ennek rengeteg oka lehet, és az okok feltárása mindig szakember feladata, de az nagyon fontos, hogy ne várjunk, ne halogassunk. Ha a gyerek 2 éves korára nem mond már minimum 50 szót, akkor mindenképp keressünk szakembert, kérjünk segítséget! De akár előb is.

Néha igaz, hogy egyes fiúk kicsit később kezdenek beszélni, mint a lányok, de nem mindig. Néha igaz az is, hogy ha a családban korábbi generációkban volt már lassan induló beszéd, akkor most is "csak" erről van szó és a gyerek majd behozza a lemaradást, de ezt nem tudjuk előre. Inkább járjon a gyerek fejlesztésre rövid ideig "feleslegesen" (persze soha nem felesleges, mert ezer más dolgot is tanul), mint hogy a várakozással értékes időt veszítsünk. Minél korábban kap ugyanis egy kisgyerek segítséget, annál nagyobb az esélye, hogy amit tanul, az valóban be is épül.

Ezzel a problémával fordulhatunk a helyi pedagógiai szakszolgálathoz, vagy kereshetünk a magán ellátásban is korai fejlesztésben jártas szakembert. De addig is, míg időpontot kapunk, mit tehetünk otthon?

  • Első körben fontos megvizsgáltatni a gyerek hallását, a szakemberek is ezt fogják javasolni. 
  • Fontos, hogy a gyerek sokat mozogjon és sokféle mozgást végezzen: hintázzon előre-hátra és jobbra-balra, ringassuk, höcögtessük, lengessük és billegtessük. Jót tesz az ugrálás, az úszás, a lovaglás, a biciklizés és természetesen a TSMT is (bár önmagában ez nem lesz elég, erről bővebben írtam már itt). 
  • A gyerek minél kevesebb időt töltsön képernyő előtt (ideális lenne a 0 perc) és nagyon fontos, hogy a háttérben se menjen semmi, aminek mozgó képe, vagy hangja van.
  • Töltsünk sok időt együtt. Ha a gyerek vevő rá, ültessük őt szembe magunkkal és játsszunk a szánkkal arcukkal. Pl. nyissuk ki nagyra és hirtelen csukjuk be a szánkat ("ha-hamm!"). Vágjunk felváltva vidám és szomorú arcot. Húzzuk szét a szánkat és csücsörítsünk. Nyújtsuk ki és húzzuk be a nyelvünket. Nyaljuk körbe a szánkat. Dobjunk puszit, fújjuk fel az arcunkat stb. Ezek a játékok erősítik, ügyesítik a beszédhez szükséges izmokat.
  • Ha nyitott rá a gyerek, mondókázzunk! Az interneten rendgeteg szöveget és videót találunk, akár minden nap tanulhatunk újat, miközben nagyon fontos az ismétlés is. (Néha a gyerek figyelmét könnyebb úgy lekötni, ha a mondókákhoz kép is van, ehhez készítettem a boltból megvásárolható, letölthető mondóka kártyákat).
  • Nézegessünk együtt könyveket, vagy képeket! Ebben az időszakban még nem kell hosszú meséket olvasni, fontosabb egy-egy tárgyat, képet sokszor, jól artikulálva megnevezni. Használjuk ki, ha a gyerek szeret rámutatni dolgokra és mindig mondjuk, aminek a nevét hallani szeretne. Ehhez a gyakorláshoz is készítettem a lap alján letölthető képsorozatot, melyen a kisgyerek környzetének leggyakoribb tárgyai szerepelnek. Ez ingyenesen letölthető.
  • Mikor együtt játsszunk, igyekezünk minél több mozdulatot egyszerű hanggal kisérni, pl. "puff", "jajj", "hoppá" stb. 
  • Ha a gyerek hangot ad, ismételjük meg, akár többször is. Bátran játsszunk a hangokkal, szótagokkal!

A fenti lista természetesen nem helyettesíti a célzott segítséget, a szakmai tudást, az egyénre szabott terápiát, de talán segít, hogy ne érezzük magunkat annyira egyedül ezen az úton.

Jó tanulást, jó játékot kívánok!

A lenti képek a babá gyakori első szavait tartalmazzák. Ha nagyobban szeretnénk használni, érdemes A/3-as formátumban nyomtatni. Kétszer nyomtatva párosítós játékot, később memóriát is játszahatunk vele.