TSMT pro és kontra autizmus szemmel

Mi is az a TSMT?

A TSMT a Tervezett SzenzoMotoros Tréning szavakból alkotott mozaikszó. Egy olyan mozgásos terápiát takar, melynek elemei és azok sorrenje szigorúan kötött és a szakember által előírt (ettől tervezett) és a mozgásos és érzékelő rendszerre hat (ettől szenzomotoros). A TSMT fejlesztés lehet egyéni és csoportos. Az egyéni fejlesztések során a gyerek femérése után a szakember egy feladatsort ad a családnak különböző mondókára végzendő mozgásos feladatokkal, melyket többnyire otthon, heti 4-6 alkalommal kell végezni. Egy-egy ilyen feladatsor jellemzően fél óra alatt végezhető el. Az életkor és a fejlődés előrehaladtával a feladatsor változik. A csoportos torna nagyobb gyerekeknek való, akik már tudnak a szüleik nélkül fegyelmezetten dolgozni. Az alapelvek és a mozgásos elemek kb. ugyanazok.

A TSMT magyar találmány, tehát külföldön nem fogunk vele találkozni. Kidolgozója Lakatos Katalin, aki leginkább a konduktív pedagógia, a hidroterápia és más szenzoros terápiák alapelemeiből építette fel módszerét. Szintén nevéhez fűződik a HRG (hidro-relaxációs gimnasztika) úszás kidolgozása is.

Kinek/mikor jó a TSMT?

A TSMT alapvetően a mozgások keresztül hat az idegrendszerre, így a következő problémák esetén pl. hatásos lehet:

  • A mozgásfejlődés támogatására (kimaradt állomások babáknál, lassabb fejlődés, minimális izomtónus eltérések, mozgás-összerendezés nehézségei, egyensúlyi bizonytalanság, ügyetlenség stb.) a probléma okának, természetének függvényében.
  • Kisebb figyelmi probémák csökkentésére (a probléma okától függően, de valószínű, hogy a TSMT önmagában nem lesz elég).
  • Egyébként jól fejlődő gyerekek esetében kisebb önregulációs nehézségek megoldására (alvás, étkezés, pisi-kaki ügyek).
  • A beszédindítás támogatására ott, ahol egyéb probléma (organikus ok, vagy fejlődésbeli eltérés) nem áll fent.

Mik a TSMT előnyei, hátrányai?

A TSMT legfőbb előnye, hogy szinte bárhol, bármikor elérhető, hiszen rengeteg a TSMT terapeuta. Ennek legfőbb oka, hogy a TSMT terapeuta képzés nem egy sok éves felsőoktatási "procedúra", az alapképzés elvégzéséhez pl. mindössze 33 óra szükséges. Ezért van az is, hogy nagyon sok orvos is ajánlja a TSMT-t, hiszen ezt nagy eséllyel talál a család.

A TSMT esetében, mint szinte minden más terápia esetében is, nagyon sok függ a konkrét terpeutától. A fent említett okból (rövid képzési idő) mindig érdemes megnézni a terapeuta alapvégzettségét is attól függően, hogy milyen gyereknek keresünk segítséget. (Pl. ha autista gyereket viszünk TSMT terápiára, az akkor lesz igazán hatékony, ha a terapeuta az autizmushoz is ért.)

A TSMT előnye és egyben hátránya is, hogy a feladatokat többnyire otthon kell végezni. Ez egyrészt előny, mert adott számú terapeuta így több gyereket tud ellátni, másrészt hátrány is, hiszen sok családban hatalmas teher, hogy nekik kell végezni a feladatokat, sokszor este, munka után, mikor már a szülő és a gyerek is fáradt, miközben a lelkiismeret-furdalás folyamatosan jelen van, ha egy-egy alkalom kimarad (hátha pont e miatt nem fejlődik majd kellőképpen a gyerek!). Vannak családok, akik ezt a nyomást nagyon nehezen viselik, a családi dinamikának többet árt, mint használ a napi tornáztatás. Más családok pedig kifejezetten hálásak, hogy valaki ilyen konkrétan megmondja, mikor, mit és mennyit kell gyakorolni a gyerekkel, a gyerek pedig élvezi a közös mókát. Nem vagyunk egyformák, de fontos tudni, hogy mindkét megélés valós és vállalható.

És kell-e az autista gyereknek TSMT

Nem, alapvetően nem kell. Az autista gyereknek elsősorban autizmus-specifikus fejlesztésre van szüksége és arra minél korábban (már akár a diagnózis megszületése előtt is).

Ha viszont az autista gyereknek problémája van a mozgással, egyensúllyal, figyelemmel stb. és (ez nagyon fontos!) ő is és a családja is élvezi a feladatokat, akkor kiegészítő terápiaként bátran válasszanak TSMT-t!

Az autizmust értő szemlélettel(!) végzett TSMT a fentieken túl hasznos lehet a gyerek kommunikációjának, beszédének, testtudatának fejlődése szempontjából is. 

Néhány dolog, amit szreintem autizmus-specifikusabbá teheti a TSMT gyakorlásokat:

  • Csak akkor kezdenék TSMT-t autista gyerekkel, ha arra számítok, hogy ő ezt élvezni fogja. Tehát szereti a változatos mozgásokat (hintáztatás, ringatás, rugózás stb.), benne tud maradni legalább egy rövid feladathelyzetben, figyelmes a dalokra, mondókákra, biztonságot ad neki a rendszeresség, a kiszámíthatóság. (Ha a gyerekünk nem ilyen, engedjük el a TSMT-t nyugodt szívvel és egy pillanatig ne érezzünk miatta lelkiismeret-furdalást! Keressünk mást!)
  • A gyerek számára már ismert vizuális módon érdemes előre jelezni a feladatok sorrendjét, ahol lehet, vagy szükséges, ott az idejét (pl. ismétlések száma, vagy időzítő) is.
  • Ha a gyerek valamelyik feladat ellen tiltakozik, én semmiképp nem eröltetném rá, hiszen sokkal fontosabb egy torna gyakorlatnál az, hogy megtapasztalja, a kommunikáció számít.