Kommunikációs jogok

A kommunikáció alapvető emberi jog. Ezt mondja ki sok más mellett A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény, mely 2006-ban (tehát most már 20 éve) készült. (link)

És elméletben természetesen nem is vitatkozna ezzel senki. Persze, hogy alapvető emberi jog! De biztos, hogy mindenki számára biztosítjuk ezt a jogot a gyakorlatban is? Azok számára is, akik egyáltalán nem, vagy csak keveset tudnak beszélni? Azok számára a gyerek és felnőttek számára is, akiknek a beszéd útján való kommunikáció nem hozzáférhető? Vagy néha gyorsabb és egyszerűbb kitalálni a gondolataikat és dönteni helyettük?

Sajnos magam is tudom a választ: van még hova fejlődnünk ezen a téren.

Ebben a témában az egyik kedvenc útmutatásom az (amerikai) National Joint Committee (NJC) jogi nyilatkozata, mely az ASHA (American Speach-Language-Hearing Assosiation, vagyis Amerikai Beszéd, Nyelv- és Hallásszövetség) honlapján olvasható. (link

A szöveg magyar fordítása a következő:

Minden embernek alapvető joga van a kommunikációhoz az élet minden területén. Ezek a kommunikációs jogok elősegítik a teljes körű részvételt egy életen át. Ezek a jogok a következők:

  1. Jog a  méltósághoz és tisztelethez minden interakció során.

  2. Jog a jelentésteli, kulturálisan és nyelvileg is megfelelő kommunikációhoz.

  3. Jog a közvetlen megszólításhoz, hogy ne beszéljenek helyette, illetve róla úgy, mintha nem lenne jelen.

  4. Jog a válaszhoz a kommunikáció során, még akkor is, ha a kívánt köverkezmény nem valósítható meg.

  5. Jog a teljes értékű kommunikációs partnerként való részvételhez a különböző környezetekben. 

  6. Jog a társas kapcsolatokhoz, azok kialakításához, fenntartásához és megőrzéséhez.

  7. Jog az információhoz való hozzáféréshez - és annak megértéséhez - tárgyakról, cselekvésekről, eseményekről és személyekről.

  8. Jog a tárgyak, cselekvések, események és személyek kéréséhez és visszautasításához.

  9. Jog a preferenciáik és érzések kifejezéséhez, megjegyzések tételéhez és vélemény megosztáshoz.

  10. Jog az értelmes választási lehetőségek közül való választáshoz.

  11. Jog a kommunikációs szolgáltatásokhoz és támogatásokhoz való hozzáféréshez az egész élettartam során.

  12. Jog a személyre szabott, működő augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK) rendszerekhez és egyéb segítő technológiákhoz való hozzáféréshez

Ez az NJC Kommunikációs Jogok Nyilatkozatának harmadik változata. Az NJC eredetileg azért dolgozta ki, hogy biztosítsa a súlyos fogyatékossággal élő személyek alapvető jogait ahhoz, hogy kommunikáción keresztül hatással lehessenek életük körülményeire (NJC, 1992). 2016-ban a második változat három további, társas kapcsolatokra fókuszáló joggal egészült ki (Brady és mtsai, 2016).

Az NJC Hálózat – amely súlyos fogyatékossággal élő személyek családtagjaiból és szakemberekből álló csoport – visszajelzéseire reagálva ez a legfrissebb változat egységesíti és leegyszerűsíti a jogok megfogalmazását annak érdekében, hogy mindenki számára érthetőek legyenek. Az NJC egy külön útmutató dokumentumban részletes tájékoztatást nyújt az egyes jogokról. Ez a dokumentum stratégiákat és gyakorlatokat is bemutat családtagok, gondozók, szakemberek és önérvényesítők számára, amikor súlyos fogyatékossággal élő személyekkel lépnek kapcsolatba és kommunikálnak (NJC, 2024).

A kommunikációs jogok valódi biztosítása nem kis feladat. Dolgozzunk rajta együtt szülők és szakemberek!